Pimpare es Vakvarjucska

Pimpare kiralykisasszonyt kiralyi szulei ferjhez akarjak adni, jonnek a kerok, akik mind palyaznak Pimpare kezere, de o elutasitja oket, hiszen nem szuloi onkeny hatasara, hanem szerelembol akar ferjhez menni. A kiralykisasszonyt azert akarjak a szulok ferjhez adni, mert kiurult a kincstar, es a kiralyi udvar csodben van, s gazdag keroben remenykednek.
Am abban a pillanatban, amikor Pimpare kikosarazza az utolso kerot, hatalmas porfelleg es szelvihar tamad, sotet lesz, es a kiralykisasszonyt elrabolja a Varjukiraly es a fia.
Vakvarjucska hites felesegenek tekinti az „olebe pottyant” kiralylanyt, aki persze vonakodik. Am Vakvarjucska harom probat is kiall, amelyben megvedelmezi Pimparet, elobb a szarkak, majd a vadkutyak, vegul az utcakolykok tamadasat veri vissza. A probatetelek kozben megserul es meg is vakul, s most Pimparen a sor, hogy vedelmezze es bizonyitson. Elhatarozza, hogy hazamegy kiralyi szuleihez, akiknek mar bizonyara hianyzik egyetlen leanyuk. Kozben feny derul arra is, hogy Vakvarjucska valojaban elvarazsolt kiralyfi, apjanak palotajat valaha haramiak gyujtottak fel es egettek porig, csak o es felseges apja menekult meg, es a tuzben koromfekete varjuva valtozott. Am ha megtalalja mellette tuzon-vizen at kitarto parjat, talan ismet visszavaltozhat.
A SZERZOROL:
Erdos Virag (Jozsef Attila-dijas) sokszinu tehetseg, aki szerencsere regota jelen van a kortars irodalom szamos terepen. Elsosorban kolto, ezt meg prozaiban sem igen tudja megtagadni. Akarmilyen mufajhoz nyul, mesterien dolgozza ki, nincs ez maskepp a gyerekek vagy felnottek szamara irott verssel, prozaverssel, mesevel, sot akar dramaval, hangjatekkal sem. Sajatos hangja es titka azonban nemcsak a mesteri es egyedi kidolgozasban rejlik, hanem abban a stilusbravurban, amely a kolteszetebe vont targyakat, temakat ironikusan lattatja, esetenkent parodizalja. Nem kivetel ez alol sajat maga, a kolto sem, aki minden sorban, bar rejtozkodve, de jelen van, esetenkent hires palyatarsai tukreben.

Ar: 2 966 Ft