Kidöntött fáink suttogása

"A prózaíró költő Ágh István szerencsére nem ír költői prózát. Talán mert ösztönösen érzi, tudja, hogy az igazi próza költé-szete nem a költői prózából árad. Holott eredendően lírikus alkata mellett témája is csábíthatná erre, három kisregényének közös anyaga és mondanivalója, amely igazán "költői": szerelmekkel átszőtt ifjúsága. A megélt sze-relmek fantasztikuma, gyötrelme és tündérálma. …De ezeket a kisregényeket nem a klasszikus értelemben vett szabálytalanság, illetőleg a mai magyar próza egy részének sablonos szabálytalanságaitól való különbözés óvja meg az első személyben előadott, vallomásos szerelmi önéletírások fő veszedelmétől, az ellilulástól, hanem a szöveg írói formáját kialakító szövésmód és szövésminta, vagy ha tetszik: az eredeti elbeszélői hangképzés és intonáció." (Domokos Mátyás) A záró ciklus (Virágárok) az Eötvös-kollégista múltat és a hatvanas–hetvenes évek Budapestjét, a költő számára meghatározó értelmiségi közeget eleveníti meg, ír Kondor Bélról, Sinka Istvánról, Pilinszky Jánosról, Huszárik Zoltánról, Sarkadi Imréről. Az utolsó írás személyes vallomás bátyjáról, Nagy László költőről.

Ár: 2 380 Ft