Jeruzsalemi utazas

Pecsvaradi Gaborrol, az obszervans ferencesek tartomanyfonokerol, 1514-ben a rend Kronikaja fontos adatot kozol: ‘Mindenszentek unnepe tajan… Pecsvaradi Gabor atya, a magyar rendtartomany korabbi eloljaro vikariusa maga melle vette tarsnak Pasztoi Janos folszentelt pap testvert, es a tisztelendo Generalis Atya irasos engedelmevel a provinciabol eltavozvan Jeruzsalembe ment.’ Banffy Janos kiralyi fopoharnokmester es testvere, Banffy Jakab anyagi tamogatasa kellett ahhoz, hogy a ket ferences szerzetes gond nelkul megtehesse a hosszu szarazfoldi es vizi utat, es harmincharom honapig tartozkodhasson a Szentfoldon. Pecsvaradi Gabor uti beszamolojanak, itinerariumanak megvoltak az okori es kozepkori elozmenyei. A hazai utleirashagyomany Istvan kiraly koraig vezetheto vissza. Az orszagon athalado Jeruzsalemig vezeto zarandok utakrol vannak adataink. A kozepkori utleirasok kozott nem egy olyat talalunk, amely Pecsvaradi muvenek mintajaul szolgalhatott. Bar ismerjuk ezeket az elozmenyeket, Pecsvaradi Gabor utleirasat paratlanul fontos es ertekes dokumentumkent kell olvasnunk. Irasanak egyik legnagyobb erteke az, hogy a szemelyes elmeny ihletettsegevel fogalmaz, hogy minden meglatogatott varosrol es folkeresett zarandokhelyrol, valamennyi bibliai tajrol az ott jart utazo erzelmi telitettsegevel, az elmeny ujdonsaganak frissesegevel tud beszamolni. Leirasa igy valik bibliai tortenetek folidezese mellett szines es izgalmas olvasmannya, hiszen a szentek elete egy-egy esemenyenek folelevenitese mellett az ott elo zarandokok mindennapjarol is erdekfeszitoen tud meselni, az utazas korulmenyei eppoly fontosak szamara, mint az eppen zajlo esemenyek: a torok veszely. Pecsvaradi Gabor latin nyelvu utleirasa valoszinuleg 1519-ben jelenhetett meg Becsben.

Ar: 2 100 Ft