Evlia Cselebi torok vilagutazo magyarorszagi utazasai 1660-1664

Oldalszám: 548 oldal
Kotes: RAGASZTOTT, KEMENYTABLA
ISBN: 2050000025068


Az Oszman Birodalom leghiresebb utazoja es tortenetiroja volt Evlia Cselebi, aki tobb mint negyven eves utazasainak tortenetet irta meg tiz kotetes Szejahatname (Utazasok konyve) cimu muveben. 1660 es 1666 kozott Magyarorszagon es Erdelyben jart, s munkaja otodik kotetenek vegen, valamint hatodik koteteben irta le tapasztalatait. A mu magyarokat erinto reszeit elsokent a 19-20. szazad fordulojan elt neves turkologus, Karacson Imre forditotta le magyarra, mely a Magyar Tudomanyos Akademia kiadasaban jelent meg ket kotetben, 1904-ben es 1908-ban. Jelen kiadvany a mu elso kotetenek reprint kiadasa (a legutobbi modern kiadasa egyebkent 1985-ben jelent meg (Budapest, Gondolat Kiado, 1985)). A szerzo muveben erzekletesen mutatja be Nagyvarad 1660-as ostromara valo utazasat es az ostrom elso szakaszat. A szerzo kulon fejezetet szentel a Zrinyi Miklossal valo talalkozasnak. Ezt kovetoen az 1661-es erdelyi es felso-magyarorszagi uti elmenyekrol olvashatunk, majd a szerzo visszater ‘Szekelyorszagba’, s Isztambul fele haladva Brasso varat is erzekletesen irja le. A kotet masodik fele reszletesen ir az 1663-as hadjarat esemenyeirol, megemlitve az atkelest a Dravan, s Mohacs kapcsan az 1526-os torok gyozelem (‘az atkozott Lajos kiraly megszalasztasa’) tortenetet is megemliti. Cselebi reszletesen ir a hadsereg megerkezeserol Budara, melynek kapcsan ir a Hodoltsag kozpontjanak korabeli allapotairol is. A kotetben szo esik meg az 1663. evi felso-magyarorszagi hadjaratrol, a nogradi utkozetrol, majd Bosznia, Hercegovina, Dalmacia es Szlavonia reszletes leirasat adja, s a kotet Zerinvar (Zrinyivar) elfoglalasanak tortenetevel vegzodik.

Ar: 3 900 Ft