En, Kossuth Lajos

Koran megtanultam olvasni, lehettem tan ot-hat eves. Fo oka burjanzo kivancsisagom volt: mindent tudjak, amit a felnottek. Mindent el is olvastam, ami a kezembe kerult, illetve amit konyvkoto nagyapam hazahozott muhelyebol. Jobbara tiz-, husz-, otvenfilleres ponyvakat, jobb esetben pengos regenyeket.
(Jobbara, mondom, mert koztuk ott voltak P. Howard, azaz Rejto Jeno konyvei is). Igy kerult kezembe egy szines kepekkel teli, emlekezetem szerint diszes kiadvany az 1848-as szabadsagharcrol. Nem volt tulsagosan vastag a konyv, mihelyt vegeztem vele, kezdtem elolrol.
Oriasi hatassal volt ram, ahogyan a nep felkelt, ahogyan hadserege sorra nyerte a csatakat a tulerovel szemben, ahogyan a magyar forradalom segitsegere sietett sok kulfoldi kivalo tabornok, es folytathatnam… Termeszetesen Petofi, Kossuth, Bem ‘apo’, Damjanich, Batthyany, Gorgey – mind rajongott hosom lett, akar Winnetou vagy Old Shatterhand. Raadasul magyarok, a mieink! Am a harc szomoru veget roviden, vagy tan sehogyan sem intezte el a konyv. Ezt akkor persze eszre sem vettem.
Azutan ahogy cseperedtem, iskolai tankonyveim valamivel talan arnyaltabban, de sohasem kudarcokkal, szethuzassal is terhes, remenytelen valosagaban tartak fel annak a valoban nagyszeru, heroikus kiserletnek a tortenetet. Egy pillanatig sem allitom, hogy ne szuletett volna a hazai irodalomban az akkori kuzdelmeket targyilagosan, akar tudomanyos alapossaggal is elemzo mu. Ha megeroltetem engem lassan cserbenhagyo memoriamat, meg emlithetnek is ilyet.
Am olyan izgalmas, eddig ismeretlen reszletekbe is beavato leirast, mint amilyennel most az Onok kezeben tartott konyv szolgal, soha nem olvastam. Kossuth Lajos oneletrajza mintha egy rejtekajtot tart volna fel szamomra. Mennyi mindent ertek mar. Milyen egyszeru felismerni, mi miert tortent ugy, ahogy tortent. Kossuth nehol kegyetlenul onkritikus vallomasabol, elbeszelesebol, annyira vilagosak – szamomra legalabbis – addig homalyos reszletek. A nagy ember eletrajza mogott eles konturral rajzolodik ki a magyar szabadsagharc sok-sok csodaja es hibaja.
Izgalmas, hiteles, onkritikus, targyilagos, melyen elemzo ON-eletrajz – irom fentebb. Amit nem Kossuth Lajos irt, nem is tollba mondta, hanem egy kituno magyar iro, Cseres Tibor muve. Mufajilag fikcio, tartalmilag dokumentum. Remek! Vitray Tamas

Ar: 2 125 Ft