Egeszsegugyi gazdasagtan – Egeszsegugyi gazdasagtani, finanszirozasi, gazdalkodasi es penzugyi ismeretek

Tartalomjegyzek: ELOSZO BEVEZETES EGESZSEGGAZDASAGTANI ISMERETEK A. Az egeszsegugy mint a nemzetgazdasag szerves resze 1. A kozgazdasagtan fogalma, targya, modszertana es fajtai 1.1. A kozgazdasagtan fogalma 1.2. A kozgazdasagtan targya 1.3. A kozgazdasagtan modszertana 1.4. A kozgazdasagtan fajtai 2. A gazdasagszervezes alapveto problemai raforditas es kibocsatas, a szukosseg torvenye 2.1. A gazdasag mukodeseben megjeleno alapveto kerdesek 2.2. Raforditas, kibocsatas 2.3. Eroforrasok elosztasa 2.4. A szukosseg torvenye 3. A nemzetgazdasagi teljesitmeny kategoriai es osszefuggesei 4. A kozgazdasagtan es az egeszsegugyi gazdasagtan kapcsolatarol 4.1. Az egeszsegugyi gazdasagtan kialakulasa, gyokerei, targya 4.2. Az egeszsegugyi gazdasagtan elvei 5. A szukseglet fogalma es kapcsolata a hasznossaggal es azok specifikumai az egeszsegugyben 5.1. A szukseglet fogalma 5.2. Egeszsegugyi szukseglet 5.3. A szukseglet specifikumai az egeszsegugyben 6. Az egeszsegugyi piac sajatos vonasai, kereslet es kinalat alakulasa az egeszsegugyi piacon es a szabalyozott piaci celmodellrol 6.1. Az egeszsegugyi piac felepitese, szerkezete, jellemzoi 6.2. Az egeszsegugyi termek 6.3. Kornai Janos nezetei a szabalyozott piacrol, annak mechanizmusairol 6.4. A szabalyozott piacrol es a szabalyozas teruleterol, mint celmodellrol 7. Eroforras mint a gazdalkodas alapja 7.1. Eroforrasok merese es azok tipusai B. Makroszinten az egeszsegugyrol, az egeszsegugy es a gazdasag kapcsolatarol 1. Az egeszsegugy definicioja 1.1. Az egeszseg definicioja 1.2. Az egeszsegugy 2. Az egeszsegugy intezmenyrendszere, celrendszere, allam es biztosito szerepe az egeszsegugyben 2.1. Az egeszsegugy intezmenyrendszere 2.2. Az egeszsegugy celrendszere 2.3. Az allam es a biztosito szerepe az egeszsegugyben 3. Az egeszsegugy fo mutatoi 4. Az egeszsegugy kozgazdasagi es makrogazdasagi osszefuggesei 4.1. Az egeszsegugy mint a nemzetgazdasag szerves resze 4.2. Az egeszseggazdasagtan targya 4.3. Az egeszsegugy mint a gazdasag specialis terulete 4.4. A kozgazdasagtan alapproblemaja es annak megjelenese az egeszsegugyben, s az egeszsegugyi koltsegek termeszeterol 5. Az egeszsegugy kihivasai, azok valaszai a XXI. szazadban, kulonos tekintettel a valsagra 5.1. Az egeszsegugyi ellatas alapproblemaja: egeszsegugy mint vilagjelenseg 5.2. Egeszsegugyi rendszer, elvei es azok valtoztatasa 5.2.1. Az egeszsegugyi rendszer mukodeset meghatarozo elvek, illetve feltetelek 5.2.2. Az egeszsegugyi ellatast nehezito, es minden orszagnak kihivast jelento koltseg-arrobbanasi okok 5.2.3. A gazdasagi kornyezet, kiemelten a vilaggazdasagi valsag hatasa a magyar egeszsegugyre 5.2.4. Az egeszsegugyi ellatorendszer atalakitasanal figyelembe veheto okok FINANSZIROZASI ISMERETEK A. Finanszirozasi es gazdalkodasi ismeretek 1. Az egeszsegugy finanszirozasarol, az egeszsegugyi finanszirozas fobb tipusai 1.1. Az egeszsegugyi finanszirozas fobb tipusai 1.2. Az arkepzes mechanizmusa 1.3. Fix eloiranyzatu rendszerek, bazisfinanszirozas 1.4. Teljesitmenyelvu finanszirozas 2. Az egeszsegugyi finanszirozas nemzetkozi szinten 2.1. Egeszsegbiztositasi rendszerek 2.2. A koz- es magankiadasok alakulasa az egyes modellt koveto orszagokban B. A magyar egeszsegugy finanszirozasa 1. A magyarorszagi rendszer jellemzoi 1.1. Orokolt helyzetunk, az egeszsegbiztositas alapveto jellemzoi hazankban 1.2. A szolidaritas elvenek szuksegessege, a szolidaritast befolyasolo kozponti elemek 1.3. Forrasbiztositas, teherviseles, szabalyozas es a szolidaritas osszefuggesei 2. Finanszirozasi reform a magyar egeszsegugyben 3. A homogen betegsegcsoportokon alapulo teljesitmenymeresi modszer osszefoglalo ismertetese 4. A HBCS rendszer bevezetese 4.1. Eltero teritesi dijak 4.2. Dijlebegtetes 4.3. Az eltero dijak es a dijlebegtetes egyuttes hatasa 4.4. Dijkiegyenlites 5. Forrasteremtes a jelenlegi helyzetben GAZDALKODASI ISMERETEK A. A gazdalkodas fogalma, a nemzetgazdasag fogalma 1. A gazdalkodas fogalma 2. A gazdalkodas korforgasanak elemei: termeles, csere, elosztas, fogyasztas 3. A nemzetgazdasag fogalma, agai, az egeszsegugy helye a nemzetgazdasagban 4. Bevezetes az egeszsegugyi gazdalkodas rendszerebe 4.1. Egeszsegugyi szervezetek, szolgaltatok es megvaltozott korulmenyek 4.2. A szolgaltatok reakcioja a kornyezeti hatasokra es azok iranyai, feladatai 4.3. Uj tipusu egyuttmukodes szuksegessege a XXI. szazadban 4.4. Az egyuttmukodesre hato valtozasok, kihivasok 4.5. A magyar egeszsegugyi rendszer kihivasai B. A korhazgazdalkodas szervezeti keretei 1. A korhaz mint szervezet, annak fajtai es a varhato fejlodesi iranyok 1.1. A korhaz fogalma es feladatai 1.2. Korhaztipusok, korhazrendszer 1.3. Tulajdonviszonyok, szektorsemlegesseg 1.4. Kis korhazak, teruleti elv, progresszivitas, valasztas 1.5. A korhazi szervezet 1.6. Szakmai iranyitas 1.7. Minosegbiztositas, minoseg-ellenorzes 2. A korhaz mint nagyuzem az Europai Unioban 2.1. Optimalis uzemnagysag 2.2. Kapacitas-szervezes 2.3. Az intezmenyi uzemi gazdasagossagrol, hatekonysagrol 3. A korhazi menedzseles altalanos kovetelmenyei, kulonos tekintettel a gazdalkodasra 4. Gazdasagossag es humanitas 5. A koltseg-meghatarozas jelentosege a korhazgazdalkodas szervezeti kereteiben 6. Koltsegek csoportositasa az egeszsegugyi ellatasban 6.1. Koltsegnemek szerinti csoportositas 6.2. A koltsegek csoportositasa a keletkezes helye szerint 6.3. A koltsegek felosztasa az elszamolhatosag modja alapjan 6.4. A koltsegek felosztasa a tevekenysegi volumenhez valo viszony alapjan 7. A korhazi egeszsegugyi szolgaltatas koltsegeinek jellemzoi 7.1. A legfontosabb koltsegnemek jellemzo tulajdonsagai 7.2. A korhazi gyogyitas ellatas koltsegei 7.3. A korhazi koltsegek valtozasa az apolasi ido fuggvenyeben 7.4. A korhazi koltsegek es a kapacitas osszefuggese (optimalis uzemnagysag) 7.5. A korhazi koltsegek es a progressziv betegellatas osszefuggese 7.6. A fekvobeteg-ellatas koltsegeinek rugalmassaga 8. A korhaz mint az egeszsegugyi ellatas legkoltsegesebb intezettipusa 9. A korhazak XXI. szazadi kihivasai, innovacio es a korszeru menedzsment-technika szuksegessege a vezetesben II. 9.1. Korhaz fogalmi rendszere 9.2. A korszeru menedzsment modszerek C. A koltsegvetesi gazdalkodas mint tipikus egeszsegugyi intezmenyi gazdalkodasi forma 1. A jelenlegi gazdalkodasi rendszerrol 1.1. A gazdalkodas jogi szabalyozasarol 1.2. A gazdalkodas fogalma, fajtaja 1.3. A koltsegvetesi gazdalkodasrol 1.4. Koltsegvetesi, kiemelten korhazgazdalkodas teruletei 1.5. A gazdalkodasi tevekenyseg folyamatarol 1.6. A gazdalkodas operativitasa a korhazban 1.6.1. A gazdalkodas havi tervezese, bevetelkoltseg egyezosegi terv 1.6.2. gazdalkodasi keretek tervezese, keretgazdalkodas 1.6.3. A gazdalkodas havi monitoringja 1.7. A gazdalkodas penzugyi egyensuly felbomlasanak helyreallitasa 2. Az anyaggazdalkodasi, anyagellatasi feladatokrol 2.1. Az anyaggazdalkodas fogalma, feladata 2.2. A anyaggazdalkodas targya, celja 2.3. A gazdalkodas tervezese 2.4. A tervek jovahagyasa es beepitese a koltsegvetesbe 2.5. Beszerzes keszletezes 2.6. A keszletek raktarba vetele es kiadasa 3. Controllingrol, fogalmarol, mukodeserol, feladatarol es kialakitasarol 3.1. A controlling fogalma 3.2. A controlling mukodesi modellje 3.3. A controlling feladata 3.4. A controllingrendszer felepitesi terve egy intezmenyben 3.5. Az intezmenyi controlling strukturajarol (pelda alapjan) 3.6. A tervezes folyamata a controllingrendszerben kiemelten a gordulo tervezesrol 3.7. Koltseggazdalkodas, likviditas-menedzseles a controllingrendszerben 3.8. Erdekeltsegi rendszer a controllingrendszerben D. Humaneroforrassal torteno gazdalkodas, kiemelten a letszam- es bergazdalkodasrol 1. A letszam- es bergazdalkodas modszerei 1.1. Jelentosege, modszerei 1.2. Hogyan kerul megallapitasra az intezmeny egyes reszlegeinek (osztaly, koltseghely) letszam- es berkerete? 1.3. A berkeret-felhasznalas menete 1.4. Letszamgazdalkodas 1.5. A bermegtakaritas felhasznalasa 1.6. A ber- es letszamgazdalkodas feladatainak vegrehajtasa 2. A humaneroforras menedzselese, annak jelentosege es kapcsolata a korhazban mint specialis uzemben 3. Az emberi eroforras-gazdalkodas jelentosege 3.1.

Ar: 3 213 Ft