A Mitrohin-archivum – A KGB otthon es kulfoldon

728 oldal
Kotes: CERNAFUZOTT, KEMENYTABLAS
ISBN: 9789636450762


1992-ben a brit titkosszolgalat megszoktetett Oroszorszagbol valakit, akinek nyugati tartozkodasa e konyv megjeleneseig titok maradt. Vaszilij Mitrohin majdnem harminc evig dolgozott a KGB kulfoldi hirszerzesert felelos Elso Foigazgatosaganak (KHEF) leveltaraban, es 1972-ben ugyancsak o felelt azert, hogy az archivumot atkoltoztessek a Moszkva kornyeki uj fohadiszallasra. A kulfoldi hirszerzes akkori fonoke, Vlagyimir Krjucskov (kesobb az 1991-es moszkvai puccs vezetoje) gratulalt neki, amiert sikeresen atszallittatta a leveltarat, es amiert odaadoan ‘szolgalta az allambiztonsagi szerveket’. Krjucskov viszont nem tudta, hogy Mitrohin titokban tavozasra keszult, es tobb mint egy evtizedet toltott azzal, hogy szigoruan titkos aktakat jegyzeteljen ki es masoljon le. A feljegyzeseit aztan rendkivul nagy kockazatot vallalva naponta kicsempeszte a leveltarbol, es nyaralojanak padloja alatt rejtette el. ‘Keves KGB-hivatalnok toltott annyi idot az aktak olvasasaval, mint epp Mitrohin, aki kijegyzetelte a kulfoldi hirszerzes aktait. Az KHEF-leveltar aktaival Mitrohin mellett csupan a rangidos hivatalnokok rendelkezhettek korlatlanul, egyikuknek sem volt viszont elegendo ideje arra, hogy a lejegyzesre kijelolt reszeken kivul beleolvassanak az aktakba’ – irja Christopher Andrew. Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktol az 1980-as evekig, az FBI szerint ‘az eddigi legteljesebb es legatfogobb titkosszolgalati dokumentum, amelyet valaha is barmely forrasbol meritettek’. Christopher Andrew-nak, a modern hirszerzessel foglalkozo nyugati tortenesznek ez a talalt kincs, valamint mas kozreadott es eddig publikalatlan forrassal kapcsolatban vegzett kutatomunkaja tette lehetove, hogy uj megvilagitasba helyezze mind a Szovjetunio tortenetet, mind pedig a kelet-nyugat kozt feszulo konfliktust. A Mitrohin-archivumnak ez az elso kotete egyedulallo belso kepet ad arrol, hogyan szivargott be a KGB nyugatra, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista partokkal, milyen burkolt szerepet jatszott, hogy Kelet-Europaban fennmaradjon a szovjet birodalom, mifele brutalis haborut folytatott a Szovjetunion belul es kivul a maskent gondolkodok ellen – s tette mindezt olyan mertekben es oly valtozatosan, hogy korabban meg csak elgondolni sem tudtuk volna. A most eloszor leleplezett brit ugynokok kozt van egy korrupt rendornyomozo, aki negy kontinensen lett a KGB ‘Romeo-kemje’, s egy asszony, aki a KGB leghosszabban szolgalo ugynoke es legfontosabb noi kemje volt. Meg mindketten elnek. A hirszerzo muveletek eletfontossagu szerepet jatszottak a szovjet kulkapcsolatokban. Andrew viszont kimutatja, hogy a KGB sohasem volt kepes olyan sikeresen ertelmezni a hirszerzesi anyagot, mint amilyen latvanyos gyozelemmel megszerezte azt. Ami a legrosszabb, hogy a paranoiaval parosult politikai ideologia elkepesztoen torz kepet alakitott ki a kulvilagrol. Gorbacsovnak a nyugattal kapcsolatban meghirdetett ‘uj gondolkodasmodja’-ra nincs is jobb bizonyitek, mint az, hogy elso titkarkent bizalmasan megrotta a KGB-t a kulfoldi hirszerzok jelenteseiben felbukkano megrogzott hibakert. Jelcin elnoksege alatt az SZVR, a kulfoldi hirszerzo szolgalat vezetosege ugy probalja uj eletre kelteni szellemiseget, hogy ‘kitisztogatja’ az orosz hirszerzo szolgalat tortenetet. Biztosan megjosolhato, hogy az SZVR vezetoi nem fogjak szeretni ezt a konyvet, am sok tisztjuk mohon elolvassa majd – s fel fogjak fedezni, hogy a szervezet tortenetet meg mindig eltitkoljak elottuk. Sejteni sok mindent lehetett, tudni annal kevesebbet: a KGB tevekenysege ‘tul sokaig tul titkos’ volt. Vaszilij Mitrohin a KGB Elso Foigazgatosaganak, a KHEF-nek a leveltaraban dolgozott, onnan ment nyugdijba. Azt megelozoen viszont tizenket evet toltott azzal, hogy 1918-ig visszamenoen a Foigazgatosag iratai kozul szamtalant lemasoljon. 1992-ben a SIS segitsegevel csaladostul-iratostul Angliaba szokott. Jelenleg brit allampolgar. Christopher Andrew angol tortenesszel arra vallalkoztak, hogy ertheto kepet adjanak a KGB felepiteserol es tevekenysegi teruleteirol, valamint modszereirol. A volt Szovjetunio eseteben persze az ideologiai alap volt a legfontosabb: ezt mar nehezebb, szinte lehetetlen pontosan es targyilagosan erzekeltetni. Pedig ez szulte a KGB legnagyobb sikereit az 1920-30-as evekben, es ez okozta azokat a szarvashibakat, amelyeket az irracionalissa novelt ideologiai gyanakvas miatt kovetett el. Szokatlan egy dokumentumgyujtemenyrol azt allitani, hogy olvasmanyos, ebben az esetben megis igy van, hiszen reszben a sajat, 1990 elotti eletunk eddig ’tiltott zonait’ jarhatjuk be a segitsegevel. A KGB sok hagyomanyos hoset szokatlan megvilagitasban lattatja ez a konyv. Kim Philby szovjet ‘mesterkem’-kent befutott palyafutasanak farce-ba illo bukas lett a vege, amit Moszkva mindmaig titkol. Mas kulonos pillanatok is voltak a KGB torteneteben, beleertve irrealis terveiket, hogy jelentos nyugati allamferfiakat, peldaul Harold Wilsont, Willy Brandtot, Oscar Lafontaine-t, Cyrus Vance-et es Zbigniew Brzezinskit szervezzek be ugynoknek.

Ar: 4 600 Ft