Vita brevis – Floria Aemilia levelei Aurelius Augustinushoz

Oldalszám: 180 oldal
Kotes: KEMENYTABLA, VEDOBORITO
ISBN: 9789633551660


Istennek leginkabb tetszo, ha egy ferfi megtartoztatja magat, irod. Ilyen Istenben en nem hihetek. Nem hihetek olyan Istenben, ki emberaldozatot kovetel. Olyan Istenben, aki egy asszony tonkretetelevel valtja meg egy ferfi lelke udvet. Szerintem csak ontelt ember veti el magatol a foldi eletet s az osszes foldi gyonyoroket egy olyan leny kedveert, aki talan nem tobb egy elvont fogalomnal. Jostein Gaarder norveg regenyiro 1952-ben szuletett Osloban. Legismertebb muve, a Sofie vilaga 1991-ben jelent meg, es azonnal meghoditotta a vilagot; 54 nyelvre forditottak le, 1995-ben a vilag legnagyobb peldanyszamban eladott konyve lett. Gaarder szeret szeles korben ismert torteneteket ujragondolni peldaul Szent Agoston ifju eveit a Vita Brevis lapjain , amelyeket azutan kreativan at is ertekel. Elbeszelesei es regenyei eddig tucatnyi kotetben jelentek meg, de filozofiai es vallasi temaju szakkonyvek szerzojekent is igen termekeny. Tobb mint 10 norveg es nemzetkozi dij es kritikai elismeres birtokosa. Gaarder az iras mellett aktivan reszt vesz az emberi jogok es a fenntarthato fejlodes tamogatasaban. Ebbol a celbol 1997-ben felesegevel, Siri Danneriggel letrehozott egy dijat, melyet konyve utan Sophie-dijnak neveztek el. A dijat evente osztjak ki. Jelenleg Osloban el felesegevel es ket fiukkal. Floria 13 evig a majdani Szent Agoston (354430), a Vallomasok szerzojenek elettarsa es fianak anyja volt. Agoston 387-ben, megkeresztelkedese utan eltaszitotta ot magatol. Szerelmi tortenet a 4. szazadbol, erotikus tragedia colibatusrol es vallasi alavetettsegrol, a keso antik filozofia es a kereszteny aszkezis osszeutkozeserol..

Ar: 2 465 Ft