Oldalszám: 304 oldal |
Kotes: PUHATABLAS, RAGASZTOKOTOTT |
ISBN: 9789639731141 |
Desszertet rendszerint nem azert eszunk, hogy ehsegunket csillapitsuk, hanem azert, hogy kellemes izekkel, orommel fejezzuk be az etkezest. A desszert elvezet, nem taplalek! A jol megrakott asztal, a rengetek fogas mindig is azt szolgalta, hogy latvanyosan erzekeltesse a gazdagsagot, de a 16. szazadban mar elofordult, hogy a desszert felszolgalasa elott leszedtek az asztalt. Maga a szo a francia desservie szobol szarmazik, ami azt jelenti, hogy ‘leszedni’, ‘ujrateriteni’ az asztalt. Elvittek a talakat, lesoportek a morzsakat. Elofordult, hogy a desszertet egy masik szobaban (vagy masik epuletben!) szolgaltak fel a vendegeknek. A viktorianus Angliaban kialakult az a hagyomany, hogy a desszert felszolgalasa elott meg az abroszt is leszedtek. Noha sok regi es hagyomanyos desszertet ismerunk, az elmult evszazadokban seregnyi uj recept szuletett. A hutoszekreny feltalalasa, a szallitas fejlodese, a foldrajzi felfedezesek kovetkezteben tobb szazfele termenyt, gyumolcsot szallithattak a vilag egyik reszebol a masikba, tovabba az Ovilag megismerte a csokoladet, a fuszereket, a cukrot – es ez mind megszamlalhatatlan uj recepttel gazdagitotta az emberiseget. A kulonbozo nemzetek eteleihez hasonloan a desszertek is hol divatosak, hol nem. Az otthon keszitheto zselevel az egvilagon mindent bevontak az 1940-es es 1950-es evekben, a sult fagylalt es a Fekete-erdo torta a hetvenes evek kedvence volt, a nyolcvanas evekben a tiramisu aratott mindent elsopro diadalt, a kilencvenes evekben pukkadasig tomhettuk magunkat ragacsos datolyapudinggal es a mindenutt felbukkano creme brulee-vel. A kotetben talalhato edessegekkel elkapraztathatja leginyencebb vendegeit is!
Ar: 3 906 Ft