A D-nap – A Normandiaert vivott csata – A Normandiaert vivott csata

Oldalszám: 492 oldal
Kotes: KEMENYTABLA, VEDOBORITO
ISBN: 9789634261766


A D-nap meg Sztalint is csodalattal toltotte el. ‘Az egesz haboru folyaman nem kerult sor ehhez hasonlo vallalkozasra’ – irta Churchillnek. Akik reszt vettek a La Manche tulso partjarol inditott invazioban, legyenek katonak, tengereszek vagy repulosok, sohasem fogjak elfelejteni a latvanyt. Termeszetesen a nemet vedok sem, akiket csak az utolso pillanatban riadoztattak a normandiai partokon. Ez volt a valaha osszegyujtott legnagyobb invazios flotta. A vallalkozas nagysaga es az aprolekos tervezes pelda nelkul allo volt, es bar a hidfoallasokat a tervek szerint sikerult elfoglalni, hamarosan nyilvanvalova valt, hogy a csata kovetkezo fazisa sokkal nehezebb lesz, mint azt barki gondolta volna. Normandia vastag sovenyei a vedoknek kedveztek, es a nemetek, kulonosen a Waffen-SS hadosztalyok ravaszul es ketsegbeesett vadsaggal kuzdottek. Ahogy egyre melyebben hatoltak a szarazfold belsejebe, a brit, kanadai es amerikai erok olyan harcokba keveredtek, melyek adazsagukban gyakran felvettek a versenyt a keleti fronton vivott utkozetekkel. A vesztesegek egyre nottek, akarcsak a feszultseg mindket oldal parancsnokai kozott. A harcmezok kozott vagy a szovetsegesek bombazasaiban csapdaba esett francia civilek elmondhatatlan gyotrelmeken mentek keresztul. Meg a felszabadulas oromenek is megvolt az arnyas oldala. A Franciaorszag eszaki reszen vivott csata nem csak egy generaciot jelolt meg, hanem az egesz haboru utani vilagot, es nagymertekben befolyasolta az Amerika es Europa kozotti kapcsolatokat.
A D-nap eddig mellozott, uj dokumentumokat hasznal fel fel tucat orszag tobb mint harminc archivumabol, es igy valik a normandiai csata eddigi legszemleletesebb, legalaposabb beszamolojava. Akarcsak a Sztalingrad es a Berlin, 1945 – Az osszeomlas eseteben, Antony Beevor magaval ragado narrativaja huen kozvetiti a valodi haborus tapasztalatokat.

Ar: 3 399 Ft